olvas: Ír kitérő

Jelentkeztem a molyon egy Írországgal kapcsolatos kihívásra, mivel éppen akkor került hozzám egy ilyen témájú könyv. Suzanne Supplee: When Irish Guys Are Smiling.

Nem igazán tartozom a történet célkorosztályába :), de az ír vonzata miatt engem is nagyon érdekelt. Egy könyvsorozat egyik darabja ez, a könyvek alapvetően fiatal lányokról szólnak, akik diákcsere program keretén belül külföldre utaznak, hogy ott eltöltsenek pár hónapot és ismerkedjenek az adott ország kultúrájával, lakóival. Mi sem természetesebb, hogy az új közegben romantikus történések is kezdetüket veszik.

Ebben a könyvben a 17 éves Delk-kel találkozunk, aki  Nashville, Tennessee-ből érkezik  a kies  Írországba. Valójában elmenekül otthonról, mivel anyját annak betegsége miatt két éve elveszítette, és ha ez nem elég, apja (52 éves) egy 27 éves új feleséget hoz Delk nyakára, aki egyrészt gyereket vár, másrészt kívülről-belülről felforgatja a jól megszokott otthoni életet.

Rögtön a könyv elején a Dublinban a reptéren találjuk magunkat, ahol Delk összebarátkozik az izmos és sportos és egyáltalán nem lányos Iris-szal, aki szintén a programban vesz részt. Fogadóbizottságuk tagja két férfiú a Keneally-k, apa és fia. 

Az első meglepetés akkor éri a lányokat amikor kis kocsizás után megérkeznek a szálláshelyükre, ami a Tremain kastély. Próbáltam keresgélni interneten, sajnos nem igazi létező kastély, de el tudjuk képzelni.  Az ír vidék persze valós a Connemara Nemzeti Park, Letterfrack és Doughraugh,  gyönyörű hegyek és völgyek, ragyogó zöld. 

Megérkezik a többi diák is, köztük újabb barátok, közben Delk egyre szorosabb kapcsolatba kerül az ifjabb Keneally-vel, a 19 éves Pather-rel. A fiú a kastély körül lát el mindenféle feladatokat, de egyébként Galwayben tanul és az egyetemre készül.
A külföldi diákoknak Írországgal kapcsolatos óráik vannak és olyan feladatokat kapnak, ami segíti az ország megismerését. Eltöltenek egy St. Patrick (St. Paddy) napot Galwayban, sokat kirándulnak, egyszer még az Aran szigetekre is átruccannak, ami a híres Aran kötésnek, a bonyolult csavart mintákat tartalmazó kötésmódnak a hazája. Ezzel a módszerrel általában pulcsikat kötnek, főként natúr színben.  A különböző mintáknak jelentése volt, ami árulkodott a viselőjéről. Az alábbi pulcsinál a középső cikk-cakk például a házasságban beálló hullámvölgyeket, valamint a szigeten található sziklás, kanyargó utakat is jelképezi.

Forrás

 

Forrás

A pulcsikról nem különösebben ejtenek szót a könyvben, ezt én szúrtam közbe, mivel köztudottan kötésmániás vagyok ;-)  De az tény, hogy Delk is beszerez magának egy jó meleg pulcsi, mert olyan időjárásra nem készült, mint ami Írországban fogadta.

Egyik városnézés során Delk megismerkedik a Guiness-szel is, ez az ismeretség azonban nem bizonyul sikeresnek. :) Vannak eltérő szóhasználatból eredő félreértések na meg Írországban használatos szavak, ezeket mindig érdekes olvasni. Aztán birkát nyírnak, túráznak, szóba kerül George Bernard Show, William Butler Yates és a diákokkal együtt mi is ismereteket kapunk   Írországról, de nem a prospektusok vagy útikönyvek stílusában. Közben a fiatalokkal is történnek dolgok, Delk persze szerelembe esik és sokat tanul önmagáról is.


Kedves, hasznos könyv volt, egy percig sem erőltetett vagy csöpögős.

olvas: G. Szabó Judit

Nosztalgiáztam a napokban és elolvastam újra G. Szabó Judittól a Mari ne bomolj c. könyvet, mindjárt a Megérjük a pénzünket és a Hárman a szekrény tetején után.

Mivel ez egy köt-horgol blog is, idézek:

"Ott volt velünk Éva is, aki a húgom, nyolcéves múlt, és mostanában horgol. Elhatározta valamiért, hogy megtanul anyánktól horgolni. De még egyáltalán nem látszott a munkáján, hogy abból valaha is lesz valami, pedig a fehér fonal már teljesen feketés szürke lett és mégsem. Ennek ellenére időnként így kiáltottam:

– Nahát, milyen csodálatosan gyönyörű!

Nehogy elcsüggedjen és nekem kelljen befejezni. Nehogy mondja anyánk a horgolására:

– Andrea, kérlek! Te vagy az idősebb, te vagy az ügyesebb, Éva a korához képest nagyon sokat dolgozott, vedd át szépen tőle, neked se árt, ha megtanulod az ilyesmit.

Anyánk ugyanis tanít, és ha a rengeteg munkája meg a más gyereke mellett marad ideje, akkor minket is nevel. Szerintem viszont teljesen elegendő, ha csak az Éva tud horgolni, és ami majd nekem kell, azt megcsinálja ő és kész. Még akkor is, ha én három évvel idősebb és tíz évvel okosabb vagyok nála."

És a Mari ne bomolj, hát isteni! Na, meg a másik két része is! Ezek mi vagyunk gyerekkorunkban, még akkor is, ha nem pont ennyien voltunk testvérek és nem olyan házban laktunk. Gyakran elhangzik egy-egy olyan mondat, amit annak idején számtalanszor hallottunk és most hangosan felnevetve jut eszünkbe újra. Másrészről mivel eltelt az idő és szülők lettünk, a felnőttek is mi vagyunk és pont ilyen lehetetlenül (jelen megközelítésben nagyon viccesen) reagálunk a gyerekeink csínyeire. Abszolút kedvenc! 
És természetesen pöttyösben az igazi. ;-)

köt: Kokárda

Láttam sok horgolt kokárdát, arra gondoltam, hogy legyen akkor egy kötött verzió is.
Síkban kötöttem, hogy kezdők is bátran nekifogjanak.

Nem túl kicsi, mert sajnos muszáj ennyi szemből állnia, de a kisebbik verzió igazán viselhető méretű. A nagy 8 cm széles és 12 cm hosszú, a kicsi 6 cm széles és 9 cm hosszú.

Március 15-ig még bőven elkészül. 

hallgat: Atoms for Peace

Óóóóó, ez a szám nagyon nagyon elvarázsol!

Az Atoms for Peace az a formáció, ami 2009-ben Los Angelesben alakult és  olyan nagy nevek alkotják, mint Thom Yorke a Radioheadből, Flea a Reed Hot Chili Peppersből, Nigel Godrich Radiohead producer, Joey Waronker a Beck és R.E.M csapatából, valamint a brazil zenész Mauro Refusco.
Első közös albumuk 2013 február 25-én jelent meg.
Három video érhető el a youtube-on, nekem ez tetszik a legjobban.

  

köt: Nyuszis koszorú

A gyerekek kedvéért követtem el  ezt a nyuszis koszorút a bejárati ajtónkra.

Tavaszi, színes és egy egész csapatnyi nyuszi szerepel rajta, ami megadja az alaphangulatát, igazán kedves és vidám lett.
Reméljük a húsvéti nyuszinak is fog tetszeni és beugrik hozzánk, ha eljön az ő ideje. :)

Ezek a "kis apróságok" sokkal több időt felemésztenek, mint amit kinézne belőlük az ember, ezzel is elszórakoztam több napon keresztül. A koszorú maga kötött, rövidített sorokkal készült. A nyuszik kötöttek, a virágokat horgoltam. Kötött pánt  azaz i-cord megoldással készült az a zsinór amin a két alsó nyuszi hintázik.

Tagadhatatlan, hogy imádjuk a nyulakat, tavaly szintén nagy nyuszi-gyártásban voltam húsvét előtt, és ezek itt nem az összes.  

Hamarosan jövök egy másfajta tavaszi ötlettel (terveim közt szerepel legalábbis), addig is reményteli tavaszvárást kívánok mindenkinek!

 ()_()
( ._. )
((")(") 

olvas: Kristan Higgins: The Best Man

Igen, igen, tudom. A blogom címe kötés, én meg folyton olvasok. De így van ez, nagyon szeretek olvasni, utóbbi időben főleg angolul. Kristan Higgins legújabb könyvét, a The Best Man címűt olvastam el legutóbb, hogy pontos legyek, befaltam két este alatt. 

Kristanről köztudott, hogy magyar gyökerekkel rendelkezik, egyik könyvében a magyar vonatkozás szerepet is kap, ez a The Next Best Thing, ahol olyan főhősnőről olvasunk, aki egy sor magyar felmenővel rendelkezik és közösen pékséget üzemeltetnek. Nagyon érdekes volt a magyar mentalitást látni amerikai környezetben, nyilván nem lehet valaki 100%-ban magyar, ha a nagy USA-ban nő fel, nyilván az ott magyarként ismert ételek sem teljesen állják meg a helyüket magyar fogásként, de azért mégis, tagadhatatlanul magyar vonatkozást képviselnek. 

Kristan minden könyvét olvastam, egyet leszámítva (Cath of the Day), ahol a főhősnő mindenáron egy papba akar szerelmes lenni, aki inkább próbálja összehozni mással, na, ez nem az én világom, ezt nem és nem. De a legutóbbi regény, mint fénylő üstökös robbant be az életembe :), nem tudtam, hogy lesz, csak a megjelenés előtti pár hétben értesültem róla, érthető hogy lelkesen vártam. 

A történet egy  borászatban zajlik, a Blue Heron birtok már hosszú évtizedek óta a Holland család tulajdonában áll. Itt él az öreg Holland házaspár a 83 éves nagymama Goggy és még öregebb férje Pops, illetve az apa John Holland is.

Johnnak  négy felnőtt gyereke van Pru, Jack, Honor és kedvenc főszereplőnk Faith, anyjuk egy autóbalesetben meghalt sok évvel ezelőtt. 

Faith jelenleg San Franciscoban él, hazalátogat két munka erejéig Manningsportba és már a városba belépésekor abba az emberbe botlik, akit többé látni sem akart:  ő Levi Cooper, a helyi rendőrfőnök, Faith egykori vőlegényének, Jeremy-nek tanúja és legjobb barátja. Akihez köthető  hogy a három évvel korábbi esküvő botrányos körülmények között elmaradt szakadt félbe. Bár, ha a lány őszinte akar lenni magához nyilván tisztában van vele, hogy egy meleg férjjel nem sok jóra számíthatott volna családos életében.

Amikor a történet indul, felmerült bennem a kétely, lesz ez jobb is? De beindulnak az események, Faith-nek szembe kell néznie a múltjával, rendeznie kell a családtagjaival való viszonyát, viselnie kell az emberek szánakozását és persze a folyton felbukkanó Levi Cooper-rel sem árt  tisztázni a korábbi eseményeket.
Így aztán sorra megkapjuk a múltbeli információkat, megértjük miről is van szó és egyre jobban a szívünkhöz nő az egész, minden. Ó, nagyon szerettem. Tele érzelmekkel, kedves, szerethető karakterekkel. Faith egy nagyon szeretni való, és nagyon vicces lány. Levi a nagy és erős és hallgatag férfi, olyan aki sosem beszél az érzéseiről. Már pedig esetükben muszáj.
Kettejük párbeszédei állandóan mosolyt csalnak az arcunkra. Ettől már csak a fiatalabb korosztály, azaz Faith unokaöccse és unokahúga valamint Levi húgának beszólásai a viccesebbek.
Utána nézegetve a véleményeknek azt mondhatom, hogy vegyes fogadtatása van a könyvnek, tény, hogy azoknak nem való, akik a hagyományos romantikus történeteket szeretik.
Azoknak való, akiknek nem baj, ha a történet  keserédes, ha vannak leküzdendő nehézségek, szívfájdalom.

Most aztán a kedvenc könyveink gyors elolvasása után jelentkező tünet gyötör: szomorú vagyok, hogy vége van, húztam volna egy kicsit, ha bírtam volna elengedni. :D Szerencsére nem végleg búcsúzunk a Holland családtól, Levitől, Jeremytől és a többiektől, egy sorozat első része ez.

És a hazai női olvasók számára jó hír, hogy most jelent meg magyarul először Kristan Higgins regény, aminek borítója hmmm... nagyon csúnya, főleg az amerikai verziók után. De nem a külcsín lényeg (bár nem árt, ha az is passzol), hanem az, hogy egy újabb nagyszerű könyv a magyar nyelvű palettán.  (Azért halkan hozzáteszem, hogy magyarul nem olvastam, kíváncsi vagyok hogy sikerült átültetni. )

 

Kristan Higgins könyvei megjelenési sorrendben: 

2006 Fools Rush In 
2007 Catch of The Day
2007 Just On of The Guy 
2009 Too Good To Be True
2010 The Next Best Thing
2010 All I Ever Wanted / magyarul: 2013 Minden vágyad
2011 My One and Only
2011 Until There Was You
2012 Somebody To Love
2013 The Best Man

és már előkészületben a Happily Ever After Jessica Dunn-nal a főszerepben (szereplő a The Best Man-ben). Ezt azért sajnálom, mert Jessica nagyon ellenszenves volt jelen könyvben való szereplése alapján. :(

néz: Suits

Aki ismeri a Suits című sorozatot, biztosan egyet ért velem Harvey Specter /Gabriel Macht stílusa utánozhatatlan. 

Számtalan pinterest board (tábla) található neki szentelve, érdemes ;-)  nézegetni ezeket.

Kattintsatok a boardokra, hogy lássatok sok-sok Harvey Specter-t. 

A sorozat szerintem 10/10-es, nemcsak Gabriel Macht fantasztikus, hanem a többi szereplő is nagyot alakít.  Leginkább azt szeretem benne, hogy életszagú, nem minden fekete és fehér, még a legjobb ítélőképességű embereknek is vannak rossz, sőt nagyon rossz döntéseik, amiket később természetesen vállalnak és valahogy orvosolják. 

És pörög, nagyon pörög az egész, sokszor a jogi csatározások részét erősen át kell gondolni.

köt: Cladonia kendő

Nagyon hasznos ez a blog, például azért fejeztem be ezt a kendőt, hogy most legyen miről írnom. :)

Régóta kiszemeltem a Cladonia-t, többször elhatároztam, hogy megkötöm, de aztán sosem jöttek össze a színek és fonalak vagy mással kellett foglalkoznom. 

Végre karácsonykor úgy tűnt minden összejött.

A csíkos részt Drops Fabel zoknifonalból kötöttem. El is jutottam a szélcsipkéig és itt picit megfeneklett a dolog. Az alapverzió két színnel készül, de az én verziómban a két szín elnyomta volna egymást szélcsipkeként, mindenképpen választanom kellett egy harmadik, színben és vastagságban harmonizáló fonalat. Nem volt egyszerű, sok több lehetőséggel próbálkoztam, sokszor többször bontottam és újra kötöttem. Aztán tökéletes ötlet hiányában félretettem, el is felejtkeztem róla. 

A blog kapcsán, pár napja kaptam elő a befejezéshez és szerencsére az ihlet is segítségemre sietett. A szélcsipke végül Barka Esti meséből készült, ezt a fonalat nagyon-nagyon szeretem, hihetetlenül puha és finom. A színárnyalata Karamell volt - egészen az átöblítésig. Mert bizony a türkizkék fonal erősen megfestette a vizet és befogta a sárgás-drappos árnyalatú csipke szegélyt.

Valahogy mégsem sajnálom, mert így legalább finomabb átmenet jött létre a színek között.

Ez már igazi könnyű tavaszi darab, új kedvencem lett. :)

Van még befejezni való (UFO - azaz unfinished object) darabom (ld, raverly sáv oldalt :)), szépen lassan beszámolok azokról is, egyébként pedig saját terveimmel vagyok elfoglalva.

olvas: Rainbow Rowell: Attachments

Rainbow Rowell-t már régen kinéztem magamnak a  goodreads-en. 

Az Eleanor & Park c. könyve kapcsán ismertem meg a nevét, de rá kellett jönnöm, hogy YA azaz Young Adult kategória és most inkább "felnőttebb" könyvre vágytam.  

Így esett a választásom az Attachments c. könyvre. 

A könyv 1999-ben és 2000-ben játszódik, közben megéljük az y2k-t. Ma már vicces ezt megemlíteni, pedig bizony központi kérdés volt a cégeknél annak idején, hogy a 2000. évbe való átlépés ne okozzon kárt a cégek informatikai rendszerében, adataiban.  

Helyszínünk a The Courier szerkesztősége, ahol két lány sűrűn levelezget egymással. Jennifer boldog házas, Beth viszont egy szívtipró gitárossal él együtt. Előbbi azon gyötrődik, hogy akar-e gyereket, utóbbi azon, hogy szeretné szorosabbra fűzni a szálakat, de nem biztos, hogy ezzel a zenésszel van közös jövőjük.
És képbe lép egy fiú, Lincoln, akit arra vettek fel, hogy helyre tegye azokat, akik a munkahelyi szabályokat sértve magán célokra használják az elektronikus levelezést vagy nem megfelelő kifejezéseket használnak. A biztonsági program kiszűri a "szabálysértő" leveket, amikbe Lincoln belepillantva megállapíthatja, hogy figyelmeztetés szükséges vagy eltekinthet ettől. 

A lányok sűrű levélváltása egyre többször bekerül abba a bizonyos átvizsgálandó mappába és kis idő elteltével  Lincoln azon veszi észre magát, hogy állandó olvasója a lányok bizalmas párbeszédének, élvezi a stílusukat, az egymás közötti csipkelődést, ugyanakkor együtt érez velük a szomorúbb pillanatokban. 

Lincoln kizárólag esti műszakban dolgozik, munkája nem különösebben izgalmas, ezért állandó színfoltot jelentenek neki ezek a levelek. Egyébként is visszafogott, szolid típus. Tipikus "IT guy". Baráti kapcsolatai kimerülnek a Dungeon & Dragon partikban, ahol magához hasonló csodabogarakkal találkozik. De a lányok történetei és nagyon határozott nővére unszolására (és anyja féltő gondoskodása ellenére :D) kezd előbújni a csigaházából és végre hagyja felszínre bukkanni az igazi, humoros, kedves, belevaló énjét. 

Persze, hogy idővel Lincoln ráébred a helyzet visszásságára, hiszen két fiatal nő életének legbizalmasabb pillanatairól olvas. És anélkül, hogy élőben látná őket, szimpatikussá válnak számára, főleg Beth, akihez vonzódni kezd.

Nagyon amerikai történet ez, de előfordulhat a világ bármely pontján. Bár az egész 1999. augusztus 18-ával indul és 2000 októberéig tart, mégis időszerű maradt. 

Biztos vagyok benne, hogy ma is monitorozzák a munkahelyi internetes tevékenységeinket (jó, ha egyáltalán hagynak internet elérési lehetőséget...), nyilván a  nem megfelelő webhelyek látogatása azonnali figyelmeztetést von maga után. Az is biztos, hogy a leveleinkre szűrnek. Mindössze annyiban változhatott a helyzet, hogy erre nincs külön alkalmazott, ezt már direktben a főnökeink olvassák, akik nem esnek szerelembe velünk, főleg, ha a céget érintő kritikáinkat is elhelyezzük a belső magánlevelezésünkbe. :D

A könyv összességében tetszett. Eredeti ötlet. Többször éreztem úgy, hogy hosszúra nyúlnak a párbeszédek (levelezések) és csak az utolsó pillanatban lett lezárása a dolgoknak, talán ennyi amit apróbb negatívumként felhozhatok, egyébként végig élveztem.

A The Sundays egykori száma szerepet játszik a végkifejlet környékén és mivel annak idején, nagyon régen én is nagyon szerettem, ide teszem.

4.5/5

A nagy visszatérés :)

Pár év kihagyás után úgy döntöttem, hogy visszatérek a blogvilágba és újra megörökítem kreatív tevékenységeim mozzanatait. Korábban főleg a kötésre koncentráltam, mostantól viszont olvasok vagy akár főzök is.

Sokkal inkább a blog mellett teszem le a voksom, a facebook nem megfelelő felület az ilyen fajta megnyilvánulásokhoz. Nem áttekinthető, nem jól kereshető és tele van mindenféle felesleges információval. Szóval, hajrá blog.  Még akkor is, ha egyedül leszek. :) Akkor magamnak írok.